Ne legyen Budapest, Európa Bangkokja!

20150603009.JPGKitörhetünk-e a mostani mindenki számára rossz és sztereotip körből, amelybe újra egyre inkább belemerülünk? Erre a kérdésre kerestük a választ Zuglóban Acsády Judittal, az MTA tudományos főmunkatársával, Adamik Máriával, az ELTE TÁTK tudományos főmunkatársával és Szél Bernadettel, az LMP társelnökével.


A hangulatot megalapozva egy videó levetítésével kezdtük, mely a társadalmunknak mutat görbe tükröt. Érdemes megnézni!

A beszélgetés moderátora, Kozák Tibor kérdéseire Adamik Máriától megtudtuk, hogy a nők politikai szerepvállalása nem csak a példamutatás miatt fontos, de ez egyben hatalmi kérdés is. A viharos XX. század vezetői mind férfiak voltak, és ahelyett, hogy belátva alkalmatlanságukat, átadják a helyüket, inkább görcsösen ragaszkodnak a hatalmukhoz mai napig is. Ezért van még mindig kevés női vezető a politikában és az üzleti életben is.

A szociológus szerint olyan szemléletbeli különbségeket kellene leküzdenünk, hogy míg Nyugat-Európában a szülő anyák 90% kéri fájdalmának csillapítását, addig itthon ez a szám csak 10%.

Acsády Judit kutatókén a 100 évvel ezelőtti magyarországi feminista szervezetek tevékenységét és eredményeit vizsgálja, de elmondása szerint az akkori eredményekhez mérhető sikerekre ma is nagy szüksége lenne társadalmunknak.

Szél Bernadett felsorolta az LMP azon javaslatait, melyek segítenék a fiatal gyermekvállalók mindennapi életét és az édesanyák újbóli munkavállalását. Az első fontos lépés a rugalmas munkaidő bevezetése, ami leginkább tudna alkalmazkodni a kisgyermekes anyák mindennapjához.
Szintén „elempés” javaslat, hogy skandináv mintára Magyarországon is kerüljön bevezetésre a kötelező gyes az apák részére is.
A társelnök külön kiemelte az Isztambuli Egyezmény ratifikálását, melyhez továbbra sem biztosítja a kormány a szükséges anyagi feltételeket. Pedig ebben a kérdésben nincs választási lehetőségünk.
Bernadett személyes feladatként tekint arra, hogy nőként országgyűlési képviselő egy olyan parlamentben, ahol a társadalom felét, azaz a nőket csak 9% képviseli.

Az előadók egyetértettek abban, hogy a nők helyzetének javításában nagyon fontos szerepe van az oktatásnak. Gyermekeink képzése mellett fontos a munkavállalók jogainak alapos megismerése és a munkaadók felkészítése a változásokra.
A közönség még egy órát kérdezte és vitatta, elemezte a beszélgetést és folytatták is volna, ha a rendelkezésre álló idő nem fogy el.